A szennyezőanyag várható mozgásának, terjedésének előrejelzésére a tényfeltárás során hidrodinamikai és transzportmodell készült. Ehhez első lépésben a terület hidrodinamikai modelljét kellett felépíteni. A modellezett térrész lehatárolásakor fontos volt, hogy az a szennyező anyag elterjedésével érintett területet lefedje és a Duna hatását is megfelelően tudja követni.
A modellterületen található felszíni vízfolyások hidrodinamikai kapcsolatban állnak a felső, homokos-finomhomokos meander-zónával, de a kavicsos vízadóra nincs hatásuk. Ennek megfelelően a területen lévő felszíni vízfolyások jelentősek lehetnek a sekély rétegekben kialakuló szennyezőanyag terjedés szempontjából. Ezért a modellbe mind a folyóvizek (Sió, Parásztai árok, Szekszárdi-Séd csatorna, Csatár-árok, Szekszárd-Bátai főcsatorna), mind az állóvizek (Csörge-tó, Taplósi Holt Duna) be lettek építve.
A transzport számítások a szennyezőanyag terjedésénél két forrásterületet vettek figyelembe. A modellezett területen a bomlási sor valamennyi komponense jelen van. A terjedés az egyes szennyezőanyag komponensekre külön lett modellezve. A 30 éves időszakra elvégzett modellezés eredményei alapján műszaki beavatkozás nélkül az oldott szennyezőanyag csóva koncentrációja valamennyi szennyező komponens esetében nő, és eléri a Szekszárdi-Séd csatornát, veszélyeztetve a felszíni vizet és a felszíni víz ökoszisztémáját.
(Forrás: Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése KEHOP-3.3.0-15-2016-00003 Tényfeltárási záródokumentáció – VIZITERV Environ Kft. Budapest, 2019. november)