A kármentesítés első lépéseként a szennyeződés aktuális helyzetének, eloszlásának és mértékének meghatározása érdekében tényfeltárásra került sor.
Ennek során, a szennyező anyagok elterjedésének részletes feltárása és lehatárolása érdekében felszíni geofizikai szelvényezés történt, továbbá monitoring kutak és ideiglenes mintavételi furatok létesültek, melyekben több alkalommal vízszintmérés és akkreditált mintavétel történt. A mintavételt követően minősített laboratóriumban talaj, talajvíz és talajlevegő analitikai vizsgálatokra került sor a szennyező komponensek kimutatása és mennyiségi meghatározása értekében.
A tényfeltárás eredményeként készített, a szennyezőanyag aktuális elterjedését bemutató eloszlási térképek kiindulási alapként szolgáltak a hidrodinamikai- és szennyeződésterjedés modellezés számára. A modellezés alkalmas a szennyeződés térbeli és időbeli mozgásának előrejelzésére, amivel lehetővé vált a szennyezőanyag terjedésével potenciálisan veszélyeztetett területek meghatározása és megfelelő intézkedések kidolgozása. A kockázatfelmérés során különböző adatok és vizsgálati eredmények felhasználásával (pl. területhasználat, mért szennyezőanyag koncentrációk) szennyező komponensenként és közegenként meghatározásra kerültek a kármentesítési műszaki beavatkozás eredményeként elérendő (D) kármentesítési célállapot határértékek. A (D) értékeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy a kármentesítési műszaki beavatkozást követően visszamaradó szennyezőanyag koncentrációk se környezeti, se humánegészségügyi kockázatot ne jelentsenek.
A tényfeltárás keretében elvégzett vizsgálatok eredményei adatokat szolgáltattak a feltárt szennyezettség kezelésére alkalmas műszaki beavatkozás megtervezéséhez.