Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma támogatást nyert a Szekszárd keleti részén kialakult felszín alatti klórozott szénhidrogén szennyezettség felszámolására.
A környezetszennyezésre a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény hatálybalépését megelőzően derült fény, ezért a kármentesítés végrehajtása a Magyar Állam felelőssége lett. A Magyar Állam nevében a szennyezettség felszámolására kötelezett szervezet a környezetvédelmi szakterület intézményeire vonatkozó jogszabályi változások miatt többször változott. A jelenlegi kötelezett, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a 4/2005 (K.V. Ért. 3.) KvVM utasítás alapján került kijelölésre. Az Igazgatóság feladata a hatósági kötelezés alapján a szennyező anyag és a szennyezettség vizsgálata (tényfeltárás), felszámolása (műszaki beavatkozás) és ezzel párhuzamosan a szennyező anyag esetleges terjedésének nyomon követése (kármentesítési monitoring).
A Lőtéri vízbázis a Szekszárdi-dombság előterén és a Tolnai-Sárköz dunai árterén helyezkedik el, a közel É-D-i csapású vasútvonaltól keletre a Sió-csatornáig, illetőleg a Gemenc vidék határáig terjed ki. A talajvízben kimutatható, oldott állapotú szennyezettség elterjedése elsősorban iparterületet érint, szórványos családi házas beépítettséggel.
A szennyezett terület tényfeltárása a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által 1996-ban elindított Országos Kármentesítési Program keretében, több lépésben történt meg. A műszaki beavatkozás a szennyezett víz kitermelésével és felszíni megtisztításával 1998-ban kezdődött meg. Az 1998-2012 között talajvíz kitermeléssel és felszíni víztisztítással végzett műszaki beavatkozás során a kezdetben több (másodlagos) gócban azonosított oldott szennyeződés helyenként felszámolásra került, de a legkritikusabb gócokban a szennyezettség továbbra is megmaradt, és a talajvízben oldott szennyezőanyag csóvák elterülését sem sikerült megakadályozni. A szennyezettség így éveken át közvetlenül veszélyeztette a Sió-parti vízbázis termelő kútjait. A város vízigényének kielégítése, megfelelő mennyiségű, egészséges ivóvíz biztosítása érdekében időközben Szekszárd új vízbázis üzembe helyezése mellett döntött. 2017-től a város egészséges ivóvize a Szekszárd város partiszűrésű vízbázisáról (Fadd – Dombori – Bogyiszló-északi vízbázis) kerül kitermelésre. A szennyező gócok megfelelő kezelése nélkül azonban az oldott szennyezőanyag csóva további növekedése várható.
A szennyezettség végleges felszámolására jelenleg európai uniós pályázati konstrukció kínál lehetőséget. A „Szennyezett területek kármentesítése” című, KEHOP-3.3.0 pályázati konstrukció 6,35 milliárd Ft-ot biztosít a szennyezettség felszámolására és a kapcsolódó kármentesítési monitoring tevékenység elvégzésére. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat
2. számú melléklete támogatást igénylőként az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a kárfelelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumát nevesíti. A projekttel szembeni szakmai elvárás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet előírásait betartva, hatósági kötelezésben foglaltak alapján kármentesítés elvégzése a szekszárdi Lőtér vízbázis területén.
A tervezett projekt szakmai tartalma, ütemezése és költségvetése igazodik a 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozatban meghatározott KEHOP éves fejlesztési kerethez.
A projekt célkitűzése a területen a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet alapján meghatározott környezeti kockázatot jelentő talajvíz szennyeződés felszámolása, a kármentesítés hatékonyságának megfigyelésére alkalmas monitoring rendszer kiépítése és működtetése.
A célkitűzés az alábbi részcélok teljesítésével érhető el:
A projekt megvalósulása révén az állam eleget tesz a nemzetközi kötelezettségeinek, többek között az EU 2000/60/EK számú Víz Keretirányelv előírásainak.
A projekt előkészítési szakaszában az aktualizáló tényfeltárás keretében a szennyeződés állapotának megismeréséhez megtörténnek a forráshiány miatt eddig el nem végzett vizsgálatok. A szennyeződés állapotának pontos ismeretében a legjobb eredményt biztosító technológiák terepi tesztelésére is sor kerül.
A végleges műszaki megoldás a teszt eredményeket feldolgozó költség-haszon elemzéssel kerül kiválasztásra.
A projekt a tényfeltárás eredményeihez igazodó, a szennyezettség kockázati alapú kezelésére alkalmas műszaki beavatkozási változat végrehajtásával valósul meg, amely a feltárt szennyezettséget az érvényben lévő jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően kezeli. A műszaki beavatkozás a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően kezdhető meg.
A támogatási kérelem mellékleteként benyújtott projekt megalapozó tanulmányban vizsgálatra került minden ismert - a környezetvédelmi kármentesítés szakterület jelenlegi eszköztárában meglévő és sikerrel alkalmazott - technológia, mint egy lehetséges műszaki beavatkozási változat. A vizsgált talaj és talajvíz kezelési technológiák az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (US EPA, United States Environmental Protection Agency, https://www.epa.gov/) adatbázisai alapján kerültek meghatározásra. Az előzetes vizsgálatok célja a tervezett kármentesítés és a KEHOP-3.3.0 pályázati konstrukció főbb kötöttségeit (jogszabályi keretek, a szennyeződés jellege, „D” kármentesítési célállapot határérték, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 3.3.0 „Szennyezett területek kármentesítése” c. pályázati felhívásban meghatározott határidő elérése) kielégítő technológiai megoldások kijelölése volt.
A felszín alatti környezetben feldúsult szennyezőanyag eltávolítása történhet fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai úton, ex-situ (nem eredeti helyzetben) vagy in-situ (eredeti helyzetben) kezeléssel. A javasolható technológiák hatékony alkalmazásának feltétele, hogy a talajvízszennyezésnek a szennyezett talajból történő utánpótlása kizárható legyen, ezért a lehetőség szerint fel kell tárni és kezelni kell a talajszennyeződési gócokat is. A beépítettség és a szennyezett talaj várható mélysége miatt ez közvetlenül, a szennyezett talaj kitermelésével nem, vagy csak részlegesen végezhető el, az in-situ technológiák önmagukban szintén a hozzáférés hiánya (beépítettség) miatt nem kecsegtetnek gyors eredménnyel.
A nagyságrendileg eltérő szennyezőanyag koncentrációjú gócok kármentesítése eltérő műszaki megoldás alkalmazását igényli.
A legszennyezettebb gócok körzete üzemi területen található, itt a beépítettség és az üzemi tevékenység, valamint a magas szennyezettségi koncentrációk miatt a biológiai lebontáson alapuló biodegradációs technológiák (pl.: oxigénkoncentráció növelésével végzett biológiai mentesítés, anaerob biológiai mentesítés, fitoremediáció) és egyes fizikai-kémiai kezelésen alapuló technológiák (pl.: air sparging) valószínűleg nem alkalmazhatók. A felszín alatti szennyezett víz kitermelése, tisztítása és elhelyezése – a területen korábban végzett kutas kármentesítés alacsony hatékonysága miatt – önálló alkalmazása nem javasolt.
A „D” kármentesítési célállapot határérték elérése – a jelenlegi ismeretek alapján – vízzáró függönyfalas körülzárás melletti talajvíz kitermelés, tisztítás és elhelyezés, vagy az in-situ kémiai oxidációs illetve in-situ kémiai redukciós technológiák kombinálásának alkalmazásával lehetséges.
A többi góc esetében a beépítettség nem jellemző és a szennyezőanyag koncentrációk is kisebbek. A szennyeződés mélysége azonban továbbra is korlátozó tényező, vagyis a szennyezett talaj kitermelése, valamint egyes biodegradációs technológiák (pl.: fitoremediáció) önmagukban nem, vagy korlátozottan alkalmazhatók. A kármentesítésre alkalmas technológiák: az air-sparging, valamint az in-situ kémiai oxidációs és in-situ kémiai redukciós technológiák lehetnek.
A támogatási kérelem összeállításakor elvégzett előzetes technológiai szűrés és a tervezett kármentesítési projekt főbb kötöttségei alapján több műszaki megoldás is létezik, így a lehetséges technológiai megoldásokból a projekt előkészítés során, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor több projektváltozat is vizsgálható , költséghatékonysági szempontokat is figyelembe véve.
A Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt,
6,35 milliárd forint támogatási kerettel.
Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Konzorciumi partner: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése
A projekt megvalósításának kezdete: 2017.01.01.
Szerződött támogatás összege: 6 350 000 000 Ft
Támogatás mértéke (%-ban): 100%
Projekt azonosító száma: KEHOP-3.3.0-15-2016-00003
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2023. december 13.