Az előkészítő tervezés végső célja a szennyezett talaj és talajvíz - különböző vizsgálatokkal kimutatott és lehatárolt - elterjedési területén megfelelően alkalmazható és hatékony műszaki beavatkozás megtervezése a kármentesítés végrehajtásához.A tervezés során számos körülményt (pl. földtani viszonyok, területhasználat, beépítettség, szennyezőanyag tulajdonságai stb.) figyelembe kellett venni. A kármentesítés várható eredményeként a beavatkozással érintett területeken az egyes szennyezőanyagok koncentrációi lecsökkennek az illetékes hatóság által a beavatkozás végrehajtását elrendelő határozatban előírt (D) kármentesítési célállapot határértékek alá.
A műszaki beavatkozás tervezésénél a korábbi kármentesítések tapasztalatai, valamint tényfeltárás eredményei alapján az egyes technológiák, módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata (technológia szűrés) az alábbi séma szerint történt:
Az eljárások széles köréből további elemzésre csak azok a technológiák kerültek kiválasztásra, amelyekkel a tapasztalatok szerint hatékonyan kezelhetők a vizsgált területen feltárt szennyező anyagok és bomlástermékeik.A tervezés ezen fázisában 18 különböző kármentesítési technológia részletes vizsgálata történt meg.
A technológia szűrés eredményeként a Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítésére egy kombinált megoldás került kiválasztásra: az MMG részterületen a legszennyezettebb részen két ütemben – először 6 m mélységig, majd a 6-13 m-es mélységközben – talajcserére és a szennyezett talaj helyszíni kezelésére kerül sor.A talajcsere időszakában a munkagödör szárazon tartását nyíltvíztartással szükséges biztosítani. A kiemelt vízből a szennyezőanyag eltávolítása kilevegőztetéssel és aktív szenes megkötéssel történik (sztrippelés). A szennyezőanyag csóva lokalizálása és kezelése érdekében a részterületen permeabilis reaktív gát (permeable reactive barrier, PRB) is épül.
Az MMG részterület munkagödrön kívüli részein, illetve a BHG, Patyolat, TOTÉV részterületeken nulla vegyértékű vas alkalmazásával in-situ kémiai redukciós (ISCR) eljárással történik a talajvíz kármentesítése.
A szennyezett talaj kitermelése földmunkagéppel történik. A munkagödör állékonysága a termőréteg és a felső nem szennyezett talajréteg letermelését követően szádfallal biztosítható.
A szükséges víztelenítés nyíltvíztartással oldható meg a gödör mélyítésének ütemében: a talajvíz a munkagödör középvonalában kialakítandó és fokozatosan egyre mélyebbre kerülő árokban gyűlik össze, ahonnan gravitációsan egy kútgyűrűből kiképzett ideiglenes aknába (zsomp) kerül. Ezzel a kialakítással a talajvíz folyamatosan a munkagödör aktuális talpszintje alatt tartható.A víz az aknából szivattyú segítségével az ülepítő medencébe, majd az illékony komponensek eltávolítására alkalmas ún. töltetes sztrippelő berendezésbe jut. A töltet megnöveli a fajlagos felületet, az illékony komponensek talajvízből történő eltávolítását pedig intenzív ellenáramú levegőztetés biztosítja. Az ellenáramú levegőztetéssel a talajvízből a levegőbe kerülő szennyező komponensek leválasztása a levegőből adszorpciós levegőszűréssel történik, a levegőtisztaság-védelmi szabályozások legteljesebb mértékű betartásával. Az illékony komponensektől megtisztított vizet egy szivattyú két, sorba kapcsolt aktívszén szűrőre juttatja, amely megköti a maradék szennyező komponenseket. Ezt követően a tisztított víz egy átfolyó rendszerű második puffertartályba, végső soron pedig a befogadó csatornába kerül.
A felső 6 m-ről letermelt szennyezett talaj kezelése az erre a célra kialakítandó manipulációs téren valósul meg, HDPE fólia védelme mellett. A talajban a szennyezőanyagok eltávolítása a lebontó mikroorganizmusok aktivitását támogató hatóanyag hozzáadásával történik. A hatóanyag homogén bejuttatása szállító szalagos beforgatással biztosítható. A megtisztított talaj a beavatkozást követően a munkagödörbe visszahelyezhető. 6 – 13 m-es mélységközben a talajcsere réselőgép alkalmazásával valósítható meg, amelynek során az adott mélységközbe mikroméretű, nulla vegyértékű vasat tartalmazó, növényi szervesanyaggal kevert felszín közeli, nem szennyezett rétegből származó földet kell visszatölteni.
A megengedhető határérték feletti szennyezőanyag koncentrációval jellemezhető talajvíz elterjedési területén egyrészt vastartalmú reagensből képzett vizes zagy kerül injektálásra önjáró szondázó berendezéssel. A vizes zagy képzésére a munkagödör mélyítése során összegyűjtött és megtisztított víz felhasználható.
Emellett az MMG részterületen PRB kerül kialakításra, elemi vas töltettel. A tervezett PRB nem falszerűen, hanem szabályos kiosztásban, reaktív anyaggal töltött cölöpökként épül. A PRB alkalmazásának célja a talajcserét és az injektálásokat követően még esetlegesen előforduló szennyezett talajvíz kezelése, az oldott szennyezőanyag csóva lokalizálása és kezelése. A cölöpök közötti térben a talajvíz áramlás biztosított így a PRB nem okozhatja a talajvizek káros megemelkedését.
A tervezett kombinált kármentesítési technológia alkalmazásának eredményeként a szennyeződés forrásterületén a szennyezettség mértéke (D) kármentesítési célállapot határérték alá csökken, ami megszünteti illetve jelentősen csökkenti a csóvaterületek utánpótlódását, ezáltal a csóvaterületen is tovább javul a felszín alatti víz állapota.
A kármentesítés előrehaladásának nyomon követéséhez, hatékonyságának ellenőrzéséhez monitoring kutak szükségesek. A tényfeltárás során létesített ideiglenes felszín alatti vízmintavételi furatok és a területen fellelhető korábban létesített kutak szolgálnak majd a beavatkozás alatti monitoring vizsgálatok elvégzésére.
Az injektálás hatásainak ellenőrzésére CMT észlelő pontok is létesülnek, védőcső használata mellett. Az ilyen technológiával kialakított talajvíz mintavételi pontok tulajdonképpen kis kúttérfogatú mintavételi kutak, amelyek egy fúrólyukon belül különböző rétegből alacsony hozamú („low-flow”) talajvíz mintavételezést tesznek lehetővé. A CMT pontok egy szűkebb mélységtartomány/réteg reprezentatív mintázására alkalmasak, a mintázott rétegek közötti kereszt-szennyezés teljesen kizárható.
A beavatkozással érintett részterületek itt tekinthetők meg.
(Forrás: Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése KEHOP-3.3.0-15-2016-00003 Műszaki beavatkozási terv – VIZITERV Environ Kft. Budapest, 2019. december)